Install Steam
login | language
简体中文 (Simplified Chinese) 繁體中文 (Traditional Chinese) 日本語 (Japanese) 한국어 (Korean) ไทย (Thai) Български (Bulgarian) Čeština (Czech) Dansk (Danish) Deutsch (German) Español - España (Spanish - Spain) Español - Latinoamérica (Spanish - Latin America) Ελληνικά (Greek) Français (French) Italiano (Italian) Bahasa Indonesia (Indonesian) Magyar (Hungarian) Nederlands (Dutch) Norsk (Norwegian) Polski (Polish) Português (Portuguese - Portugal) Português - Brasil (Portuguese - Brazil) Română (Romanian) усский (Russian) Suomi (Finnish) Svenska (Swedish) Türkçe (Turkish) Tiếng Việt (Vietnamese) Українська (Ukrainian) Report a translation problem
˛*.。˛*˛.*☆҉ *.˛★ ˛*.。˛* ˛. *☆҉ *. ˛*.。˛* ˛. *☆҉
°*_██_*.。*/.*˛\ .˛* .˛。.˛.*.★**★ 。* . *☆҉
˛. (´• ̮•)*.. .*/♫.♫\*˛. * ˛_ _____.♥*.*☆҉ ˛**. ˛*.。˛. *☆҉
.°( . • .) °../• '♫ ' •\.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛*.。˛* ˛. *☆҉
*(...'•'.. ) *˛╬╬╬╬╬˛°.|田田 |門|╬╬╬╬╬*˚*. ˛*.。˛* ˛. *☆
¯˜"*°••°*"˜¯`´¯˜"*°••°*"˜¯` ´¯˜"*°´¯˜"*°••°*"˜¯`´¯˜"*°°*"˜¯`´¯˜"*°
Eljött az idő , hogy vállaszatok
Vagy netán maradnátok?!
A Tűz mely itt ragadt
Lassan rátok tapad
De még van remény
Álljatok fel kóbor lelkek
Mert harc nélkül nincs szabadság
Nincs menekvés
De ilyen könnyen feladnátok ?
Az élet túl szép hogy csak így Eladjátok !
Tartsatok velem , várjátok jelem
A zsarnokot csapdába ejtem
Levele levéle a fejét meg tegyétek
Karónak hegyére
1 kg burgonya (krumpli)
15 dkg kolbász (jó minőségű szárazkolbász)
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 ek olívaolaj
2 teáskanál fűszerpaprika (őrölt)
só ízlés szerint
bors ízlés szerint (frissen őrölt)
A megtisztított krumplit felkockázzuk, és a hagymát is apróra felvágjuk. A kolbászt felkarikázzuk.
Az olajat megforrósítjuk, beletesszük a hagymát, üvegesre pároljuk, majd levesszük a tűzről.
Hozzátesszük a pirospaprikát, elkeverjük, beledobjuk a krumplit, a kolbászkarikákat, az apróra kockázott fokhagymát, pici vizet öntünk alá, és visszatesszük a tűzre.
Jól átforgatjuk, megsózzuk, megborsozzuk, és annyi forró vizet öntünk rá, hogy épp ellepje. Lefedjük, és puhára főzzük.
lekapcsolták már a csillagokat.
Csend ül messze, ujja félénken
és incselkedve karcolja
a fázó ablakokat.
Nehéz-néma ködben fuldokol
egy lámpa párás üvegem alatt,
halvány fénye fakó-lomha
fák ágain csüng fennakadva -
vagy tán már teljesen oda is ragadt...
Hallgatom, ahogy szívem ver -
ütemes, vérbő, óra
percein zubogó álomkút fakad -
az ébrenlét még bő félóra...
Ásít az ágy, kacéran hívogat,
és hullámzik a paplan:
vitorlás ő egy tengerívű
puha-sötét dalban.
Pihen az érzés, vágy és aggodalom,
szelíden elnyúlik a sötét pamlagon.
Altatót dúdol egy fáradt dallam,
egymáshoz suttogva szédülnek álomba
pajkos ráncok a párnán.
Kopogva lépked az éjszaka
a sötétben eltévedt járdán.